A csapatnak sikerült egy külföldi színvonalú anyagot
összehozni, amire feltette a koronát az, hogy a remek
szövegeket még érteni is lehet, hisz magyar. Persze sokan
támadták őket, azért mert külföldi együttesek dallamai is
megtalálhatóak voltak zenéikben, de egy idő után ez az érv
irreálisan nagy méreteket öltött és már nem vették észre,
hogy a saját dallam még mindig sokkal több, és a külföldi
csak elenyésző mennyiségben van meg benne. Hiába, a
Depresszióra ráragadt ez, és eljött az idő, hogy
bebizonyítsák, hogy vérbeli zenészek. Stílusban az "Amíg
tart" vonalát viszik tovább, csak megspékelik még több
gitározással és pár vendég is feltűnik az albumon. Pár
helyen feltűnnek gitárszólók és érdekes aláfestések. A
riffek is jókat zúznak, de mégsem sablonosak. A számok
egytől egyig tökéletesre ki lettek dolgozva, és látszik
rajtuk, hogy addig csiszolták, mígnem azt nem kapták amit
akartak hallani. Mégegy dolog amit feltétlen ki kell
emelni: Halász Ferenc (ének) dalszövegei. -
Untouchables