A szlovákiai magyarokból álló Ghymes együttes 1984-ben olyan zenészekbõl alakult a Nyitrai Pedagógia Fõiskolán, akik elõtte rockot, komolyzenét, régizenét játszottak. Az eltelt évek számukra a tisztítótüzet jelentették. Lassan a népzenei elemek alkotói elképzeléseikhez simultak, a ritmusok még feszesebbé, keményebbé váltak, a hagyományos népi hangszerek mellet (hegedû, brácsa, cimbalom, duda, bõgõ, lant, koboz, tökcitera, tárogató) elõkerült a szaxofon, a dobfelszerelés, improvizációk készültek és anélkül, hogy észrevették, vagy akarták volna, belekeveredtek az ún. world music kategóriába. Zenéjük magyar, valamint közép- és kelet európai népzenei gyökereken táplálkozik. Ars poeticája a muzsika egyetemessége. Zenéjük azt keresi, hogy miben hasonlítanak az emberek egymáshoz s nem azt, hogy miben különböznek. Jártak Japán, Irak, Jordánia, Finnország, USA, Kanada színpadain. A Ghymes együttes a Budapesti Nemzeti Színház (Szent Péter esernyõje 1996) és a Komáromi Szabadtéri Színház (Életeink 1995), a Tanztheater Wuppertal - Pina Bausch (2000) elõadásaihoz komponált zenét. A Ghymes együttes és a magyarországi Vujicsics együttes az Európa szerte sikerrel szereplõ "Keleti szél" címû produkció egyik résztvevõi. 1991-ben az MTV és a Francia Televízió filmet készített a zenekarról. 1993-ban megjelent az elsõ Keleti szél produkciós lemezük, a Migration CD, 1996-ban a második. Montanaro felkérésére a Ghymes részt vállalt a Touloni Theatre de la Mediterranée, legnagyobb európai szabadtéri színházi elõadás zenéjének létrehozásában 1993-ban. 2000-ben a hannoveri EXPO 2000 Világkiállítás Magyar napján és Budapesten az augusztus 20-i központi rendezvényen vettek részt. 2001-ben a Magyar Mûvészetért díjjal és a Vámos Miklós által alapított Don Quijote díjjal tüntették ki a zenekart. 2002-ben az együttes a Magyar Rádió eMeRTon díját nyerte el az év határon túli magyar együttese kategóriában, 2003 márciusában GHYMES címmel a Di-Color Studio könyvet jelentetett meg a zenekar 18 éves pályafutásáról.