Hofi nyilvános szereplését munkásként a kõbányai téglagyár színjátszó csoportjában kezdte. A tehetségére 1960-ban figyelt fel Szendrõ József, aki a debreceni Csokonai Színházhoz szerzõdtette. 1963-ban tért vissza a fõvárosba, majd az Országos Rendezõ Irodától kapott mûködési engedéllyel vidéki városokban lépett fel paródiákkal. Ismertté 1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri mûsorában elhangzott táncdalfesztivál-paródiájával vált. 1969-ben a Mikroszkóp Színpadhoz szerzõdött, amelynek 1982-ig volt tagja. 1983-tól a Madách Kamara Színház társulatában folytatta pályáját, s ott mutatta be ´Hofélia´ címû önálló estjét, amely több százszor került mûsorra. Az ´Élelem bére´ címû mûsorát, amelyet 1987 óta adott elõ, még ennél is többször láthatta a közönség. Mindkét produkciót Hofi Géza írta és szerkesztette. Kiemelkedõ sikerének titka a közönséggel való szoros kapcsolat, a gyors reagálóképesség, a politikai humor. Elsõ nagylemeze 1971-ben jelent meg, s azóta több aranylemeze volt. Munkásságát 1998-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 1996-ban 60. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. Jászai Mari-díjat kapott 1970-ben és 1973-ban, érdemes mûvész elismerést 1977-ben, a kiváló mûvész címet pedig 1988-ban kapta meg. 2002 januárban vette át a Pro Cultura Urbis díjat, amelyet a több évtizeden átívelõ töretlen mûvészi pályájáért, jellegzetes figurái megteremtéséért, különleges egyénisége és a sajátosan magyar humor sikeres ötvözéséért ítéltek neki.